jan 232009
 

 Esa. A finn rettenet a hülye háj elfjeivel.

 Pedig egyetlen sereg van, amit úgymond oda vissza fújok – mármint ellenfélként – az a High Elf. Amikor elkezdtem játszani a Warhammert, 99%-ban Cs barátom elfjei ellen nyomultam – akkor még birodalommal. És a sorozatos vesztések után szépen lassan átmentünk oda, hogy sorozatosan én nyertem a High Elfek ellen, nem is nagyon kaptam ki ellenük az elmúlt 1-2 évben – nos ez megszakadt.

 Két nagy hibát követtem Esa ellen, és ebből látszik, hogy nem dobtam meg a Leadership tesztemet: mert kapkodtam. Nem tudtam azzal a magabiztossággal játszani, amit pl most Niki vagy múltkori Ligán HatesHiganai ellen hoztam.

Első hiba: harminc íjászom volt az ő 20 íjászával (és sok Seaguardjával) szemben, és nekem nincs mozgás utáni levonás – ennek ellenére hagytam, hogy szétlőjön.

Második (klasszikus) hibám: A Treemennel nem mentem előre, féltem, hogy két kör alatt szétlő a nyílágyúval.

S mikor megkérdeztem Esát, hogy mit kellett volna másképp csinálnom, ezt mondta: ha már megindultam előre, akkor a Treemennel is ki kellett volna törnöm, mert egy kör alatt nem tud annyit belesebezni, hogy utána jó eséllyel szétaprítottam volna. Vagy takarásban kellett volna előremennem a Treeman-nel. 

Remélem, megint sokat tanultam a csatából, azért nézzünk egy áttekintést a csatáról, hogy Esa miért olyan, amilyen.

Ahogy Khebab mondja: tudja, hogy mi mire jó, tudja, hogy mit mikor kell hanszálni, elrugaszkodik a megszokott berögzült játékstílusoktól.

 Lássuk a felállást:

 Esa rengeteget gondolkodott, hogy mit hova rakjon, nem tudom, hogy ezzel csak meg akart téveszteni, vagy tényleg próbálta a legjobbat… Látjátok a térfelemen azt a dombot. Tudta, hogy ha én oda felrakom a 30 íjászomat, akkor nagyon jó pozícióban leszek, ezért MINDENT úgy rakott fel, hogy ne tudjam onnan lőni. 

A nyílágyúját pedig leghátrább rakta az asztal széléhez, hogy ne tudjam könnyen lelőni az íjászaimmal. Erre sokan nem szoktak figyelni.

A másik zseniális taktikája a tőlem jobbra az erdő mögött állomásozó Sea Guard osztag volt, benne egy varázslóval. Tökéletesen kihasználta azt, hogy egy deffenzív osztag halad előre távol a fő szárnytól, és az ember nem tart fenn ellene haderőt, hiszen tud SaS-olni, 3 sorból üt ha rohamozzák, és azért lövöldözik is elég jól. Főleg, ahogy ment előre pár inchet, közben növelte az első sor méretét. Nagyon jó és zavaró taktika volt, a játék utolsó köreiben vagy 100-200 plusz pontot hozott neki az az osztag, akkora ért oda, hogy a maradványaimat szét tudja lőni.

Mint látjátok, 3 szekér és a Dragon Prince osztag egymás mellett, mögöttük(!) az íjászok. Hála a mozgékonyságnak, azonnal tudott úgy helyezkedni, hogy az íjászok tudjanak lőni az ő körében, de én nem tudtam lőni az íjászait az én körömben. 

S én megindultam előre, lőttem a szekereket 2 kör alatt 2-2 woundot beléjük is sebeztem. 

Most így utólag már könnyű okosnak lenni, de tanultam belőle: úgy kellett volna a Dridáokkal előre menni, hogy csak a Dragon Prince osztag érje el rohamból őket, és senki más ne legyen rohamtávban. Akkor rákényszerítettem volna, hogy vagy megrohanjon egyedül egy DP osztaggal, vagy manőverezgessen.

Persze a második-harmadik körében a szekerek már rohamtávban lettek volna – de ki kellett volna használnom az íjászok manőverzehetőségét, és tovább lőni a szekereket. 

Kábé a 3-4. kör környékén kellett volna előjönnöm a Treemennel az erdőből, hogy még legyen időm vele pontot hozni, persze féltettem a tűztől. 

Szóval így utólag egész jól kezd összeállni a csata, hogy mit "kellett volna", persze ezzel még senki nem nyert csatát.

S látom, hogy legalább hetente 1-2 kéne játszanom ahhoz, hogy tudásom biztos legyen, és sajnos ezt most nem tudom kivitelezni… De majd ha Kende nagyobb lesz… 🙂

 Lényeg, hogy a végére szét lettem lőve, a túlfutó szekerek tökéletesen pozícionálva lettek mindenre, és végére Esa pont átcsúszott a mészárszék kategóriába… 

 Amit tanultam, hogy a jó ellenfél sokkal nagyobb előnyt tud kovácsolni a skirmish egységekből, mint én, hiszen úgy állítja be a rohamjait, ahogy akarja – Esa ezt teljes mértékben kihasználta.

 Legközelebb el fogok gondolkodni a Glade Rider-eken, csak nagyon nagyon drágák…

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 5.0/5 (1 vote cast)

  3 hozzászólás to “Téli Hadjárat – Esa High Elfjei ellen…”

  1. Ja, Esának volt még egy sasa,
    de nem csinált vele semmit, csak bújtatta.

  2. Hát, a fickó nem kispályás…(pletyi szinten hallottam, meghívták a finn ETC csapatba…)
    Mágia fázisokról nem ejtettél szót!Volt valakinél mágikus fölény?Tűzből, vagy high magicból varázsolt?A srác legfélelmetesebb tulajdonsága, hogy elképesztően jól használja ki a játék minden fázisát, mozgás, varázslás, lövés, közelharc.Az biztos, hogy a seregeit érdemes tanulmányozni, nagyon jó “gerinc vonal” bármely “hagyományos” (olyan sereg, ahol nem maradnak ki, vagy szorulnak háttérbe bizonyos játékfázisok) sereg felépítéséhez!

  3. Az első körben Miscast-ot dobott, majd dupla 1-et a táblázatra, szóval lerobbant az egyik varázslója. 🙂
    Így egyébként lett volna még esélyem is, mert tudtam erdőt mozgatni…

    Drain Magic volt a fő téma, meg a 2d6-os tűzlabda.

Sorry, the comment form is closed at this time.